Phunny Phriday: Memories from the Past

Lassan közeledik a World of Warcraft 10. évfordulója. Nem csoda hát, ha a régi játékost elkapja a nosztalgia és a távolba merengve vissza-visszaemlékezik arra az időre, amikor kezdte a játékot.
Így történt egy bizonyos tedj nevű játékossal, aki – hogy újraélje a vanilla wow élményeit – regisztrált egy 1.12-es patchet futtató tört szerverre és elkezdett játszani illetve AH-zni.
Az élményeit megosztotta a goblin közösséggel, amit mi nagy örömmel és már-már könnyes szemmel fogadtunk.

Milyen volt a goblin élet a vanilla wowban?

Kemény. Megannyi kényelmi funkció hiányzott, amit ma már alapvetőnek tekintünk. 
De lássuk pontokba szedve, hogy minek örülhetünk, hogy megváltozott.
 

Auction House régen

  • Az itemeket csak 2/8/24 órára lehetett berakni.
  • Nem posztolhattál különböző mennyiségeket, beraktad az itemet és annyit raktál fel aukcióra amennyi volt belőle.
  • Nem lehetett jobb klikkel berakni az itemet, régen be kellett húzni az itemet a kezelőfelület megfelelő helyére.
  • Reset gomb nem is létezett!
  • A keresőmezőbe nem lehetett Shift+klikkel belinkelni az itemet, mindig be kellett írni az item nevét.
  • Sokszor emiatt, feledékenységből 10 aranyat érő itemet adtunk el 2 ezüstért.
  • Nagyon kevés pénzzel szaladgáltunk és a posting fee néha olyan magas volt, hogy egyszerűen nem érte meg berakni „magas” áron valamit. Emiatt sokan egész nap trade csatin hirdetgettek. Emlékszem, mennyire örültem, amikor 80 aranyért megvették a Stormshroud armor receptjét, ami Azsharában esett nekem.
  • A Shuffle nem volt elterjedt módszer és mivel az enchanting nagyon drágák voltak egy tailor/BS/LW + enchant párosítás igazi aranybánya volt.
  • TCG és Transmog nem létezett, így a piacuk sem.

Postázás

  • Kb 2 postaláda volt a fővárosokban. Az AH-hoz legközelebbi postaláda Darnassusban volt a banknál, de még így is fél percig tartott eljutni oda.
  • Shift-klikkelés a leveleken nem vette ki automatikusan az item. Minden levelet először meg kellett nyitni és úgy kivenni a benne lévő itemet.
  • Csak EGY itemet küldhettél levelenként!
  • Ha megnyitottál egy levelet, csak 3 napig maradt a postaládában, olvasatlanul 30 napig.

  • A címzett mező nem dobott ki neveket (még a barátokét sem), ezért mindig be kellett írni a teljes nevét annak akinek küldeni akartunk valamit.

Szakmák

  • Inscription, Jewelcrafting, Archaeology nem létezett.
  • A Cooking húzása igazi tortúra volt, általában a Fishinggel együtt húzták. A + stamina buff miatt viszont nagyon kifizetődő volt.
  • A játék egyetlen epic Cooking receptje egy ma már nem megszerezhető recept. Ahn’Qiraj nyitási quest chainből volt szerezhető a BoE recept, ami annyira ritka, hogy ma már százezreket ér. [Recipe: Dirge’s Kickin’ Chimaerok Chops].
  • A cloth sokkal ritkábban esett, emiatt a First Aid szintezése sokáig tartott.
  • Hogy a First Aidet 225 fölé szintezhesd egy küldetést kellett teljesítened. Arathi-ban(H) vagy Dustwallowban(A) kellett egy szobányi sérült NPC-t felgyógyítanod kötszerrel.
  • A trainerek csak alap dolgokat tanítottak, a komolyabb receptek nagy része world dropposak voltak.
  • Másokat vendorok árultak a világ eldugott sarkaiban, ahova gyalog/mounttal, kellett eljutni.
  • A First Aidhez hasonlóan, több szakma trainere nem tanítot 225 fölé, és néhány szakma következő szintre tanítója instában volt (pl az Enchanting trainere Uldamanban volt).
  • Minden enchantot 5 másodpercig tartott felraknit.
  • Különféle pálcákkal (rodokkal) lehetett felrakni a különböző szintű enchantokat. A rodok egy fontos alapanyagát kovácsok gyártották.
  • Ezeket a rodokat mindig maguknál kellett, hogy tartsák az Enchanterek.
  • Bármilyen szintű itemet lehetett disenchantolni.
  • Scrollok nem voltak, csak direkt itemet lehetett enchantolni, ezért az Enchanterek gyakran munkadíjat számoltak fel.
  • A gyártószakmákkal specializálódni kellett, a választott specializációt nem lehetett eldobni. Váltani csak a prefession újbóli felhúzásával lehetett. Kovácsok például specializálódhattak armorra, baltákra stb.
  • Boltokat, barokat, bőröket, alkatrészeket és potionokat 3 secig tartott lecraftolni.
  • A gyártás ideje low level gearnél 5s, Mid level gearnél 25 és 45 sec között. High level geart pedig 60 secig tartott lecraftolni darabonként.
  • Sok profession cooldown 4 napos volt.
  • A nyúzás 2 secig, a virágozás 5 secig, a bányászat pedig 3 secig tartott. Egy bányából többször is lehetett bányászni.
  • Ritka eset volt, hogy egy egész guild aznapi raidelés igényeit kielégítő alapanyag volt AH-ban, raid előtt rendszeresen mentek a klántagok farmolni, hogy majd abból gyártassanak a crafterekkel potiont az esti raidre.
  • Mivel a potikon megvolt ugyan a 2 perces cooldown de combat közben is telt a CD, ezért a poti gyártás nagyon jó üzlet volt.
  • Egyes szakmáknál nem volt ‘Filter by materials/has skill up’ szűrő egyes szakmáknál nem is voltak szűrők.
  • Egyszerre két szakma ablakát is meg lehetett nyitni, de ennek lehetőségét elvették a fejlesztők idővel.

Tárolás

  • Guild bankok? Ugyan már..
  • A személyes bank 24 férőhelyes volt, és csak 6 táskával lehetett bővíteni!
  • A legnagyobb táskák 18 slotososak voltak és önerőből, AH-ból vett anyagok nélkül 48 napig tartott EGYETLEN táskát lecraftolni..
  • Már akkor is voltak bankos karik, azonban csak egy itemet (stacket vagy darabot) lehetett küldeni nekik egyszerre.
  • A warlockoknak farmolni kellett a Soul Shardokat, ezért volt egy csak nekik dedikált 28 slotos soul shard táska.
  • Ezenkívül csak a Herbalism és az Enchanting kapott saját táskát.

A világ

  • A gear cserélődés anynira ritka volt és az insták annyira nehezek, hogy gyakran a party tagok felenchantolták a másik cuccát vagy potionokat osztogattak.
  • A ‘/roll’ parancsot.ládáknál használták, hogy kiderüljön ki nyerte a benne rejlő dolgokat.
  • Revettek ‘Scroll of Spirit IV’ és hasonló bufftekercseket, megérte velük kereskedni.
  • A 60%-os mountot csak level 40-től lehetett használni és 100g arany volt darabja. Azaz lvl 40-ig (és sokszor jóval utána is) mindenki gyalogolt
  • Az epic mount skill ára 1000g volt és csak lvl 60-on lehetett megtanulni. Ez elképesztő összeg volt, ezért egyáltalán nem volt ritka egy lvl 60-as karakter lvl 40-es mounton látni. Volt, akinek egészen addig nem volt epic mountja, míg a Blizzard nem csökkentette az árat.
  • Csak egyetlen griffes volt egy területen (Westfall, Durotar, …) és azokon a területeken ahol volt főváros, csak a városban volt griffes.
  • Mivel fejlődés közben kevés pénzhez jutottak a játékosok, nem tudták megvenni az összes skillt trainertől. Választaniuk kellett a megtanult skillek közül, vagy nem tanulták meg egy skill új rankját.
  • Oh igen, a spelleket/skilleket trainerek tanították és néhány szintenként vissza kellett menni hozzájuk.
  • Az első retalent ára 1g-volt és az ár gyorsan felkúszott akár 50g-re is, ami, ha nem is hihetetlen, de nagyon nagy összeg volt.
  • A reputációs itemeket aranyért vehettük meg egyéb currency helyett.
  • A reputáció szintjétől függően egy kisebb összeget kellett fizetni, ha be akartál lépni Naxx 40-be. Igen, minden visszafutás után is.
  • Amikor az Ahn’Qiraj patch kijött, egy hatalmas szerverszintű event vette kezdetét. A raid kapuinak megnyitásához itemeket kellett farmolni elképesztő mennyiségben a két frakciónak közösen, ezért az AH minden szerveren 3-5 hónapig kongott az ürességtől. Például az allinak le kellett adni 180.000 x Light Leathert. És ez csak egy item, nagyon durva számokat találsz erre.

A kezelőfelület

  • Mouse-over scroll nem működött. Klikkeléssel pörgettük az AH-t vagy a chatet.
  • Nem voltak minimap jelzések, magadnak kellett megtalálnod a trainert, postaládát, stb…
  • A két szakma a spellbookban volt és a szintjük a ‘Skills’ panelen.
  • Weapon skillek. Minden fegyvertípust külön „be kellett gyakorolni” különben nem találta el az ellenfelet.
  • Mountoknak és peteknek nem volt külön kezelőfelülete, a táskában tartottuk őket.
  • Másokkal való tradelésnél is be kellett húzni az itemet az ablakba. Ha véletlenül jobb klikket nyomtál az itemre, akkor use-oltad.
  • Szintezés: egy karit hetekig húztunk. Még a lvl 30 is sokszor egy teljes hétbe telt napi 8-10 órás játékkal.

forrás: Vanilla AH – How times have changed – Things you never new

Ahhhh régi szép emlékek. Ki emlékszik a Nagy Futásra?

Még jelentkezem…

One Comment

Szólj hozzá!